A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában lehanyatlottak, és Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá (Bálint S. 1977: I. 145–155). Hagyományai inkább a hazai délszlávok között éltek tovább, de szórványos adatok vannak a magyarok köréből is.
Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést. Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek Szent Antal napjához kötődtek (jan. 17. Remete Szent Antal, jún. 13. Páduai Szent Antal, valamint kedd és péntek, mert ezek Szent Antal napjai). A Szent Antal tüze elleni ráolvasások legarchaikusabb darabjai a bukovinai székelyeknél és a moldvai csángóknál maradtak fenn.
A topolyaiak hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással
Forrás: MEK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése