Tombol Mindenszentek napján a halloween, Bálint-napon giccses Valentin-szívecskék cserélnek gazdát, és hamarosan megérjük, hogy Advent helyett a hálaadást fogjuk megünnepelni, pedig az amerikai hitellufi kipukkadása óta nálunk sokaknak nemhogy pulyka, de még egy nyamvadt galambcsőr sem jut az asztalára. Mialatt a csodálatos Amerika ünnepeit üljük, a magyar iskolákban a gyerekeknek és tanáraiknak fogalmuk sincs már a magyar nép életét végigkísérő népi és vallási ünnepekről.
Címkék
Ágnes
(1)
Ágota
(1)
Anna
(1)
Antal
(1)
Assisi Szent Ferenc
(1)
Balázs
(1)
Bálint
(1)
Benedek
(1)
Bertalan
(1)
Bolondok napja
(1)
Borbála
(1)
Dorottya
(1)
Dömötör
(1)
Egyed
(1)
Erzsébet napja
(1)
Fagyosszentek
(1)
Farsang
(1)
Flórián napja
(1)
Gergely
(1)
Gyertyaszentelő Boldogasszony
(1)
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
(1)
Halottak napja
(1)
Húsvéti ünnepkör
(1)
Illés
(1)
Jakab
(1)
János
(1)
József
(1)
Julianna
(1)
Karácsony
(1)
Katalin napja
(1)
Keresztelő Szent János
(1)
Kisasszony
(1)
Lőrinc
(1)
Margit
(1)
Mária
(1)
Mária Magdolna
(1)
Márk napja
(1)
Márton napja
(1)
Máté
(1)
Mátyás
(1)
Medárd
(1)
Mihály
(1)
Mikulás
(1)
Mindenszentek
(1)
Nagyboldogasszony
(1)
Nagyböjt
(1)
Orbán napja
(1)
Orsolya
(1)
Páduai Szent Antal
(1)
Pál
(1)
Péter-Pál
(1)
Piroska
(1)
Pünkösd
(1)
Sándor
(1)
Sarlós Boldogasszony
(1)
Szent György napja
(1)
Szent István
(1)
Szent Iván
(1)
Szilveszter
(1)
Teréz
(1)
Újév
(1)
Üszögös Szent Péter
(1)
Vasas Szent Péter
(1)
Vendel
(1)
Vince
(1)
Vízkereszt
(1)
Zsuzsanna
(1)
2011. október 27., csütörtök
Ünnepek
A dátum szerint következő ünnepek értelemszerűen évente ciklikusan ismétlődnek, ezért mindet a Blogarchívumban érdemes ezeket keresni!
2011. október 22., szombat
Október 26. - Dömötör napja
Az ország keleti felében elsősorban Dömötör volt a pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték ezúttal. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak (Bálint S. 1977: II. 402–403). A Hortobágy környéki pásztoroknál az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak ésdömötörözésnek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhétnek mondtak (Bálint S. 1977: 11. 404).
A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak (Barna 1979: 117).
Dömötör napjához is fűződik szólás: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon”, azaz bizonytalan a sorsa, de azt is jelenti, hogy részeg. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. Zentán és környékén emlegetik a „Dömötör juhászt táncoltat” szólást azzal a magyarázattal, hogy ilyenkor már nem kedvez az időjárás a kinttartózkodásra. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják (Penavin 1988: 132). Turán úgy hitték, hogy a Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján hagyják el a házat.
Forrás: MEK
2011. október 20., csütörtök
Október 21. - Orsolya napja
A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad. Szlavóniában Orsolya-napkor takarították be a káposztát. Orsolya időjárása a téli időjárás jelzője. Amilyen idő van ilyenkor, olyan lesz a tél. A Somló-vidéken Orsolya-nap volt a szüretkezdés hagyományos ideje.
Forrás: MEK
2011. október 16., vasárnap
Október 20. - Vendel napja
A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. Szobrokat állítottak számára, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották (Szabadfalvi 1961: 19–65).
A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: „Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát (Gulyás É. 1985: 837). Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.
Forrás: MEK
2011. október 5., szerda
Október 15. - Teréz napja
Teréz napja sokfelé volt szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve. Teréz napját a Balaton vidékén, Baranyában is szüretkezdő napként tartották számon. A Bánátban, Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek.
Forrás: MEK
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)