Augusztus 1. - Vasas Szent Péter napja

Vasas Szent Péter napja a Mura-vidéken a szőlőtermelőknek dologtiltó nap, mert úgy vélik, a szemek lehullanának a fürtről.

Zagyvarékasi, kukoricára vonatkozó termésjóslás szerint: „Ha Vasas Szent Péter napján még eső lesz, lesz kukorica, de még akkor se esik, gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica” (Pócs 1964: 28). Ilyenkor vetették a kerékrépát például Vásárosmiskén, Sárkeresztesen.

Turán patkányűző napnak tartják. A patkányoktól való szabadulás egyik módja, ha egy öregasszony a mise alatt minden ajtóra felírja: „Dömötör püspök”. A másik módja pedig, ha egy patkány szemét kiszúrják és eleresztik, akkor a többi is elmenekül. Próbálkoztak azzal is, hogy ezen a napon megkerülték a patkánylyukat kilencszer, kilenc Miatyánk elmondásával.

Forrás: MEK

Július 26. - Anna napja

A kender töve Anna napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő esetén e napon szedték az ún. annababot. Medvesalján Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll. A Drávaszögben is ekkor szedik ki a vöröshagymát. Doroszlón és Topolyán úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott bedobja.

A Szent Annának szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap. Szent Annát Szeged környékén Kedd asszonya néven is emlegetik.

Anna kedvelt névünnep, melynek mulatsággal, bállal való megünneplésére ma is virágzó szokásként említhetjük a füredi Anna-bált.

Forrás: MEK

Július 25. - Jakab napja

Jászdózsán úgy tartották, hogy a Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a fokhagymát.

A Jakab-napi időből különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Székesfehérváron úgy vélték, hogy Jakab napján virágzik a hó, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor a télen sok hó lesz. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak. Doroszlói megfigyelés szerint: „a zab aratását Jakab-napig be kell fejezni, mert ami gabona Jakabnapig kint marad, az kint is veszik” (Penavin 1988: 115).

Forrás: MEK

Július 22. - Mária Magdolna napja

Szokás volt a kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. A bácskai Felsőszentivánban sütőlapátra ültetve vágtak le a hajból, amit titokban ástak el, nehogy rontani lehessen a hajszállal.

Szeged vidékén nem tartották Mária Magdolna napját sütésre, mosásra alkalmasnak. Szajánban egyenesen tiltották e munkákat.

Időjárásjósló hiedelem is fűződik e naphoz. Kiskunfélegyházán úgy hitték, esnie kell az esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit.

Forrás: MEK

Július 20. - Illés napja

E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat. Volt olyan hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám.

Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia, hogy mikor van a neve napja: „Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő nevenapja, hogy ő lőjön. De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő tájékozódik, vaj előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt” (Bosnyák S. 1982: 107).

Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat, Csíkdelnén úgy tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög. Székelykevén úgy vélik, hogy az Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró és dió terem. Július végének viharos időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás: „Illés meg Jakab Annát kergeti” (Penavin 1988: 144).

Július 2. - Sarlós Boldogasszony napja

A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, amit azután megszenteltettek. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. Például Szil faluban (Rábaköz) elmentek a misére, az aratószerszámokat a templom falához támasztották. Ezután kimentek a földekre, a búzában vágtak egy rendet, majd hazamentek.

Elszórt adatok utalnak arra, hogy ezen a napon is tilos volt a kenyérsütés, például Zagyvarékason, Doroszlón.

Forrás: MEK

Június 29. - Péter-Pál napja

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás.

A Mura-vidéken ekkor kezdik aratni a rozsot. Topolyán kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt.

Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.

Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.

A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy.

A Csallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.

Forrás: MEK